Szükség van-e Magyarországnak egy zsidó témájú, zsidó tematikájú televízióra? Kész van-e egy, a rasszizmusra és antiszemitizmusra hajlamos ország egy hasonló kezdeményezésre? Vajon a Heti TV növeli a zsidó vallással, kultúrával kapcsolatos ellenérzéseket vagy nyitottabbá teszi az embereket? Mindenekelőtt: miről szól és miről nem a televízió körüli csatározás?
Pártállástól és vallási hovatartozástól függetlenül a csatorna indulása nagy por kavart. Nemcsak a jobboldal, hanem a magát zsidó értelmiséginek valló réteg is kritizálja a Heti TV-t illetve annak tulajdonosát. Breuer Péter a mindenkori izraeli nagykövet tolmácsaként és külpolitikai újságíróként gyakori szereplője a médiának. Van aki méltatja diplomáciai munkásságát; ugyanakkor sokszor éri a vád, hogy Közel- Kelet szakértőként azokban a témákban is Izrael igaza mellett érvel, amikor történetesen nincs igaza az országnak, annak politikai elitjének vagy vezetőinek. Mindemellett saját műsora van az állami rádióban és az ATV-ben futott a Heti szakasz című magazinja. Bárhonnan nézem: rutinos nyilatkozó komoly tapasztalattal. Akkor mégis miért szálka sokak szemében a most indult csatorna? A fentiek alapján tehetséges üzletemberként miért ne indíthatna Breuer egy televíziót? Mi váltja ki vajon az ellenszenvet?
Talán a tény, hogy magát elkötelezett zsidónak valló üzletemberként, a konzervatív kormány közelében tevékenykedik? Nos, nem ő az első, aki egy szélsőséges megnyilatkozásairól (is) híres párt és kormány mellett tette le a voksát. Breuer Péter személye, aki a Fidesz- frakcióval is szerződésben áll, annak állandó tanácsadója? Vitathatatlan: ebben a minőségében komoly szálka a jelenlegi- és egykori jobboldali, Simicska érdekeltségeibe tartozó sajtó szemében. Vagy a tény és annak tálalása, hogy Breuer Press Production Kft. 20 millió forint támogatást kapott a Miniszterelnökségtől? Ez utóbbi információ minden esetre inkább az ellenszenv felé billenti a mérleg nyelvét.
Nyilvánvalóan a helyes újságírói hozzáállás a fenti tények szétválasztása és nem összemosása lenne. Ugyanakkor megint politikai ügyet kreálunk valamiből és elfelejtjük a lényeget: milyen csatorna a Heti TV? Jó? Rossz? Hiába, Magyarországon vagyunk itt pedig más a követendő újságírói magatartás. Valós kérdéseket felvetni nem szokás.
Tehát, a televízióról és Breuer Péterről csak és kizárólag politikai megfontolású kritikák jelennek meg mind értelmiségi körökben, mind pedig a honi médiában. E-mellé társul az újabb gumicsont: a vitatott csatornához szerződött Bánó András, a legendás újságíró. A politikai műsoroktól a kulturális tartalmakhoz szegődik --ha lehet hinni a megjelent híreknek--. Vajon az ő személye tompítja az indulatokat? Ráirányítja a figyelmet műsorokra, a Heti TV-re, mint szolgáltatóra? Eleddig nem.
Persze nem meglepő fordulat, hogy a sok bába közt elvész a gyermek. Az egyetlen, amiről valóban nem beszél senki az a műsorok minősége, a meghívott vendégek személye, a műsorkínálat maga. Mert teljesen mindegy, hogy az éti csigákról, politikáról vagy a zsidóságról készítek műsort. Ami fontos a produktum maga, a tájékoztatás színvonala, a műsorok felépítése. Hogy megfelelnek-e az alapvető újságírói elvárásoknak? Minőséget, értéket közvetítenek vagy sem? Én pedig - ismerve és tisztelve Péter munkásságát - éppen ebben látom a legnagyobb problémát: a nagy harc hevében pont a lényeg, a minőségi műsorkészítés vész el. Pedig ki tudja? Ha politikai csatározás helyett erre fektetne nagyobb hangsúlyt a tulajdonos és csapata, a Heti TV akár hiánypótló tartalom lehetne a hazai média palettán... mindenkinek.
