Forgotten man

M.Sz.Gorbacsov: Szemtől szembe önmagammal

2017. január 06. 16:59 - Forgotten man

Mihail Szergejevics Gorbacsov méltán a XX. század egyik legjelentősebb történelmi figurája. A "Szemtől szemben önmagammal" című önvallomása egy megrendítő és lebilincselő visszaemlékezés. Gorbacsov személyes sorsának történéseit és az azzal párhuzamosan zajló nagypolitikai események kulisszatitkait nyers őszinteséggel tárja fel az olvasó számára. 

Az egykori szovjet elnök parasztcsaládban született, Privolnoje-ban. A sztálini diktatúrában nagyszüleit kulák vádak alapján deportálták. Igen szerény és nehéz körülmények között nevelték. Már az iskola mellett is dolgozott. A nehézségek ellenére is hamar megmutatkozott kivételes intelligenciája, kiváló eredménnyel zárta a tanulmányait. 1950-ben nyert felvételt a Moszkvai Egyetem jogi karára. Az itt töltött évek komoly hatással voltak világszemléletére, későbbi karrierjére. Itt ismerte meg későbbi feleségét, Raiszát. 

1955-ben tért vissza - immáron házasként - a sztavropoli vidékre. Az egyetemi években került kapcsolatba a Komszomollal, innen indult előre gyorsan felfelé ívelő pályáján. Már elmúlt harminc amikor újra iskolapadba ült: agrár-közgazdászi diplomát szerzett a Sztavropoli Mezőgazdasági Főiskolán. Nem telt egy újabb négy év, amikor kinevezték a párt mezőgazdasági ügyekért felelős első titkárává, 1971-ben a Központi Bizottságnak-, 1979-ben az SZKP Politikai Bizottságának tagja lett. Visszaemlékezéséből kiderül Jurij Andropov, KGB elnök patronálásnak köszönhetően gyorsan lépkedett előre a párthierarchiában. A nyolcvanas évektől fogva széles lehetősége adódott megismerni a nagyvilágot. A Moszkvai Egyetemről hozott klasszikus értékrend itt erősödött meg, a számos tapasztalás alapjaiban változtatta meg országának politikai és társadalmi viszonyairól alkotott gondolatait.

1985. március 11-én, 54 évesen lett a Kommunista Párt főtitkára. A Szovjetunió első embereként hozzálátott mind a párt, mint az állam gazdaságának megreformáláshoz. A galsznoszty, peresztrojka és uszkorenyije bevezetésével hozzájárult a hidegháború lezárásához. 1990-ben Nobel- békedíjjal tüntették ki a „a nemzetközi közösség jelentős része életét meghatározó békefolyamatban játszott kiemelkedő szerepéért.”

Az alkotásban a konkrét tények mellett végig megbújik a személyes hangnem. Gorbacsov vállaltan, sokat kritizált felesége védelmére kell. A kor asszonyainak inkább antipatikus volt a first lady maga, makulátlan eleganciája illetve a tény, hogy a megszokottól eltérően Raisza kitört a háttérbe szorított szerepből. Részt kért – és kapott – a politikai hatalom gyakorlásából. Igaz, ezért talán a nőknél már csak a férfiak utálták őt jobban...Gorbacsov visszaemlékezése ez esetben is igazzá teszi a frázist: minden sikeres férfi mögött egy nő áll.  

A kissé lassú írásmodor nehézzé teszi az megértést, de igazán megéri végigolvasni a művet. Olykor a töprengő, olykor a lobbanékony, a megengedő vagy éppen indulatos történetmesélés más megvilágításba helyezi a Szovjetunió történetét. Az egész alkotást végigkíséri egy erős önvizsgálat. Gorbacsov hol büszkeséggel, hol sértettséggel mesél az akkor fenálló rendszerről, az őt érő benyomásokról, vele történő eseményekről. Sajátos humora, a kritika és az önkritika elegye letehetetlenné teszi az egyébként rengeteg információval tűzdelt művet. Az önvallomás során kibontakozik az esendő ember képe, aki e hatalmas politikus mögött bújik meg. 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://forgottenman.blog.hu/api/trackback/id/tr2512094965

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása