Alig két hét és beiktatják az Egyesült Államok 45. elnökét, Donald Trumpot. Ugyan a Trump - adminisztrációnak alig tizennégy napja van a hivatalba lépésig, csupán pár ember személye biztos a jövendőbeli vezetők közül. Az eddigi információk szerint a Trump hat dollármilliárdost szeretne az adminisztrációban látni, akiknek az átvilágítása, szenátusi meghallgatása meg sem kezdődött. Azt is mondhatnánk: nem túl zökkenőmentes Trump hatalomra lépése. Egyetlen témáról olvasni, amely a választási ígéreteknek megfelelően még január 20. előtt napirendre kerül. 

Míg Trump a kormányalakítással van elfoglalva, addig a leköszönő Barack Obama utolsó hivatali napjait az Obamacare megmentésére szenteli.  Ugyanis a kongresszus első ülésnapján egy republikánus szenátor máris beterjesztett egy, az Obamacare hatályon kívül helyezését célzó törvényjavaslatot.

Mi is az az Obamcare és miért fontos? 

Tudvalevő, hogy a demokrata elnökök évtizedek óta próbálták bevezetni az általános betegbiztosítást. A republikánusok pedig mindig minden körülmények között ellene voltak a változtatásnak. Obama, 2010-ben az újraválasztását is kockára téve írt történelmet. Az amerikai képviselőház ugyanis ekkor szavazta meg az egészségügyi reformot. Két célkitűzéssel jellemezhető a törvény: egyrészt az egészségügyi ellátásra jogosultak köre terjedjen ki Amerika minden állampolgárára, másodsorban az egészségügy költségei csökkenjenek. Hogy erre miért volt szükség? A 314.000.000 lakosú Egyesült Államokban körülbelül 40-50 millió embert nem fedett le a törvény elfogadásának pillanatában az egészségbiztosítási rendszer. 2014-re 35 millió ember kapott egyéni, kötelező és ugyanakkor olcsó egészségbiztosítást. Mi több, a korábbi gyakorlat ellenére a magas kockázatú biztosítottakat sem utasíthatták el a biztosítátok. 

Jobb nem belegondolni, vajon mi történik, ha a most beiktatásra kerülő elnöknek és a republikánus oldalnak valóban sikerül eltörölni a törvényt. Nagy valószínűséggel ismét több tízmillióan maradnak egészségügyi ellátás nélkül, ha sem a biztosítók, sem pedig az állam nem támogatja majd a rászorulók egészségügyi ellátását. Lévén az ország lakosságának nyolc százaléka érintett a kérdésben, elképzelhetetlen belpolitikai és társadalmi következményekkel járna, ha a kormány visszalépne az időben és valóban megszüntetné az egészségügy reform vívmányait.