A blogírás vállaltan szubjektív műfaj, ahogy a kritika is. Harmadjára ragadok klaviatúrát, hogy meséljek a Maladype Színház Numera programsorozatáról. Bevallom, eddig azért nem tettem, mert nem tudtam könnyű szívvel írni az eseményről. Talán a tavasz teszi, de megtört az "átok". 

A Maladype Színház 2014 októberében indította útjára Numera! című programsorozatát. Az ajánló szerint a beszélgetés aprója, hogy "hogyan jelennek meg a természetben és a művészetekben a Fibonacci-számok vagy az Aranymetszés, mit nevezünk Isteni kódnak, s az ehhez hasonló fogalmainkat hogyan közelíthetjük meg az irodalom, a vallás, a mitológia, a számmisztika, a zene, a filozófia, az építészet, a csillagászat, a képzőművészet vagy akár a játékelmélet felől". Március derekán a beszélgetés nagykorúvá vált. Kántor Viola és Balázs Zoltán ez alkalommal Sass Sylvia operaénekessel, Rozsnyai Margit pszichológussal, Morcsányi Géza dramaturg - műfordítóval és Sárneczky Krisztián csillagásszal beszélgettek a 18-as számról. 

Van, aki úgy gondolja a bűvös 18 veszélyt jelent. Van, aki a jólétet kapcsolja hozzá, de akadnak számmisztikusok, akik szerint a perpatvart, veszekedést, megosztó magatartást szimbolizálja. A középkori keresztény bibliamagyarázat a tíz és a nyolc összegzésének tartja és a kegyelet lévén történő törvény teljesítését köti eme misztikus számhoz. Habár a beszélgetés ugródeszkáját a fenti gondolatok adák, a négy vendég "önálló életre" kelt és izgalmas, sziporkázó eszmecserét folytatott az eleganciáról, rohanó világunkról és a fekete lyukakról. 

A délután nagyszerűsége számomra abban rejlett, hogy a néző bepillanthatott az álarc mögé. Az oldott hangulatnak köszönhetően ici-pici réseken keresztül ugyan, de képet alkothatott négy nagyszerű személyiségről. Rozsnyai Margit és Sass Sylvia csípős humora remek keretet adott a két tudós férfi gondolatainak. Morcsányi Géza cinizmusa és Sárneczky Krisztián magával ragadó, életigenlő szemlélete egy dinamikus és mély, elgondolkodtató és ugyanakkor szórakoztató délutánt szerzett nekünk, nézőknek. Ezúttal Balázs Zoltán volt a hangsúlyosabb moderátorként. A rá jellemző kíváncsiság remek ritmust adott a közel három órás beszélgetésnek. Kántor Viola a maga nőies lágyságával, a fék szerepét öltötte magára.

Nyilván a vendégek és a számok szabta keret, minden alkalmat egyedivé és különlegesség tesz. Nincs két egyforma Numera és mindenkinek az egyéni ízlésétől függ melyik beszélgetés áll hozzá közelebb. Az azonban biztos, senki nem távozik "üres kézzel", mindenki megtalálja a maga élmény bonbonját a délután folyamán, amit rosszabb napokon kicsomagolhat, megízlelhet és amiből töltekezhet a következő beszélgetésig.

A Maladype Színház ezúttal is értékteremtő és fontos programsorozattal színesíti a repertoárját. Hiánypótló az olyan esemény, ami nem a külcsínre, a felszínre vagy az elvárásokra helyezi a hangsúlyt. Origójában nem más áll, mint maga az EMBER.  

A fotókat Németh Mónika készítette.