Forgotten man

Tanár úr kérem!

2018. április 17. 13:23 - Forgotten man

Karinthy Frigyes örök klasszikusa, a Tanár úr kérem! a Karinthy Színház színpadán elevenedik meg újra.             

Vajon Karinthy örök érvényűnek gondolt poénjai mennyire tudják megfogni a mai tinédzsereket? Lehet úgy modernizálni egy száz éves karcolatfüzért, hogy az lekösse a rohanó világhoz szokott fiatalokat? Érdemes, lehet és kell-e frissíteni az eredeti poénokon? Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal indultam el megnézni a Karinthy Színház legutóbbi premierjét.

A válasz pedig magától értetődő és határozott igen minden, magamnak feltett kérdésre. Simon Kornél roppant leleményesen nyúlt hozzá a darabhoz. Deres Péter dramaturggal kiváló arányérzékkel frissítette fel a mindenki által ismert karcolatok sorát. A klasszikus, Karinthyra oly jellemző poentírozás apró finomságokkal friss, huszonegyedik századi köntöst kapott. Máthé Zsolt dalszövegei pedig kiválóan illeszkednek a prózai részekhez. A magyarázatként szolgáló intermezzók teszik teljessé a megértést. A prózai egységet Nyitrai László muzsikája egészíti ki. Habár a dallamok frissek és maiak, sajnos nem fülbemászóak. Az este végén egyetlen dallamot sem tudok dúdolni hazafelé. Pedig a zenekar, Fekete Mari vezetésével kiválóan szól az egyébként kicsi és rossz akusztikájú térben. 

Simon Kornél nemcsak alkotótársakat, hanem színészeket is kiválóan válogat. A szereposztásban az ismert arcokon kívül felbukkanak olyan színészek is, akit egyéb színházak előszeretettel foglalkoztatnak az ensemble-ban. Ezek a fiatalok alázatosan, pontos munkával honorálják a kapott lehetőséget. Ritkaság számba menően szépen beszélve, jól artikulálva és fegyelmezett játékkal bizonyítják: megértek a szóló szerepekre. Minden fiúnak átlagon felül jó hangi adottságai vannak, ének- és technikai tudásuk sok főszerephez szokott pályatársukat veri kenterbe. Fila Balázs tehetsége és tudása nem meglepő a színházban járó közönségnek. A fiatal színész minden karakterben otthonosan mozog. Elegáns és visszafogott játékával a legkisebb szerepből képes főszerepet varázsolni. Az előadás másik meglepetése Szűcs Péter Pál, aki Simon Kornél rendezésében végre megmutatja milyen sokszínű és érzékeny színész. Baronits Gábort is érdemes kiemelni. A sorozat színészként elkönyvelt fiatal művész újfent él a lehetőséggel és bebizonyítja: jóval több, mint egy sármos arc. Nagyon jó arányérzékkel egyensúlyoz az előadás egyik legmeglepőbb és legnehezebb jelenetében. Menczel Andrea és Kuna Kata szerepe talán a legtalányosabb, hisz a Tanár úr kérem fukarkodik a női karakterekkel. Simon Kornél ennek ellenére nemcsak megtalálja a két lány helyét az előadásban, hanem olyan villanásokra ad lehetőséget: a nézők egészen biztos megjegyzik a két fiatal színésznő nevét. 

A kicsik és nagyok által is ismert írásokat kiváló érzékkel gyúrta egésszé a darab rendezője. A karcolatfüzér egy pillanatra sem engedi el a nézők figyelmét, korosztálytól függetlenül csal mosolyt a nézők arcára. Nagyon jó ritmusú, igényes szórakozást nyújtó előadásra vált jegyet, aki a Tanúr úr kéremet választja. 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://forgottenman.blog.hu/api/trackback/id/tr2013841238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.